Császár fürdő

A Rózsadomb tövében fakadó melegforrásokat már a rómaiak is használták. Erről tanúskodik az a szarkofág, amely 1832-ben a Császárfürdőhöz közel a földből került elő. A XII. századi írásos emlékek is beszámolnak a környék gyógyhatású vizeiről. A XV. század elején már fürdőházak is álltak ezen a területen, amely Mátyás korára híres és kedvelt fürdőhellyé fejlődött. A mai Császár fürdő törökkori részét egy 1841-ben előkerült török nyelvű tábla szerint Szokollu Musztafa építette 1871-72 között. Buda ostromát követően I. Lipót császár Ecker János fürdősnek adta bérbe, aki kibővítette, majd 1702-ben meg is vette az épületet. A család kihalása után több gazdája is volt a fürdőnek, majd 1806-ban Marczibányi István királyi tanácsos vásárolta meg és ez év októberében az Irgalmas Rendnek adományozta. Az adományozó-, alapítólevélben rögzítették, hogy a fürdő jövedelmét az épülő Irgalmas Kórház javára kell fordítani. A Kórház építésével egy időben (1806) a Császárfürdőt is kibővítették - Fr. Heinrich Keresztély tervei alapján - majd bérbe adták. A bérbeadás ellenére az Irgalmas Rend továbbra is fejlesztette és renováltatta az épületet, majd 1841-ben elhatározták annak teljes átalakítását. Az átépítési munkálatok Hild József tervei alapján készültek, a régi szárnyakat lebontották, de a török fürdőépületet megtartották és belefoglalták az új részbe. Ekkor alakult ki a fürdő mai formája; a félköríves nagy gyógyudvar - mely a XIX. század társasági életének legelegánsabb színtere volt, bálokat, hangversenyeket rendeztek itt - és a mellette lévő négyzetes alaprajzú kis gyógyudvar, valamint a köréjük épült klasszicista épületszárnyak. 1860-ban férfi és női uszodával bővült ki az épület, és ekkor készült el a mai Frankel Leó utcában lévő egyemeletes szárny is. A századfordulón Thuróczy Kornél perjel, aki a régi Irgalmas Kórházat is lebontatta, a Császár fürdő elpusztítását is tervezte, de ezen szándékát az I. világháború megakadályozta. A XX. Század első felében több kisebb belső átalakítás is történt az épületben. Matyók Aladár tervei alapján 1927-ben versenyuszoda épült hozzá, amelyet Komjádi Béláról, a magyar vízilabdasport megalapítójáról neveztek el. Az új paraboladongával úszócsarnokot 1976-ban adták át. A "Csaszi" ma az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet részeként működik.