Királyfürdő
Címe: II. Fő utca 82-84.
A török fürdők kupolájának két megoldása ismert: az egyiknél a kupolát oszlopok tartják, erre a legszebb példa a Rudas fürdő. A másiknál a gömbkupola közvetlenül a fürdőcsarnok határfalain, illetőleg zömök pillérein nyugszik. Ide tartozik a Rác és a Császár fürdő mellett a Király fürdő centrális tere, a típus legszebb képviselője. Története a török fürdőké között talán a legérdekesebb. Önálló melegvíz-bázisa építésekor sem volt és ma sincs. Felmerül a kérdés: miért építették a törökök a fürdőt távol a forrásoktól? Ennek csak egyetlen magyarázata lehet: Buda várának falain belül nem volt fürdő, a törökök viszont a várható ostrom idejére is igyekeztek biztosítani a fürdés lehetőségét. Ezért az akkori Kakas-kapu mellett, annak belső oldalán felépítették a fürdőt, és vörösfenyő távvezetéken a mai Lukács fürdő helyén vagy közvetlen környékén lévő lőpormalom melletti fürdőből vezették ide a meleg vizet. A fürdő építését a "Arszlán" (Oroszlán) néven ismert budai pasa kezdte meg 1565-ben. Időközben azonban megkapta a szultántól a selyemzsinórt, így a félbe maradt munkát utóda, Szokollu Musztafa fejezte be. A központi rész egy többlépcsős, nyolcszög alaprajzú medencét magába foglaló kupolacsarnok. A kupolát tartó zömök pillérek között mély fülkék vannak. A csúcsíves ablakok fölé gömbkupola borul. A fényt hatszögű felülvilágító nyílások adják. Evleja Cselebi így ír a Khorosz (Kakas) - kapu fürdőjéről: "kicsi és hasznos fürdő. Nyolc boltív fölé van építve, keramittal fedett, rózsaszínű kupolája van.
Egészen a közepén lévő medencéjének négy oldalán oroszlán-szájakból éjjel-nappal tiszta meleg víz folyik. Azonban nagyon meleg, úgy, hogy az ember abba be nem mehet." A török uralomnak véget vető 1686-os ostrom szinte eltörölte a föld színéről az alsó külváros apró épületeit. A fürdő azonban - szinte csodálatos módon - túlélte az általános pusztulást. 1687-ben I. Lipót s fürdőt a Gellérttel együtt udvari orvosának, Illmer Frigyes Ferdinándnak adományozta. Több tulajdonos után 1796-ban Hunfalvy János földrajztudós írta le a fürdőt: "Most a König család bírja s azért König - vagy magyarosan Király-fürdőnek nevezik. Mostani épülete 1826-ban készült el. Két udvara van. A nagyobbik udvaron, az ivókúton kívül 4 kőfürdő, melyek mind a török idejéből valók, s 10 lakszoba van. A kisebb udvaron szintén a török korból való közfürdő, azután 4 kőfürdő s 13 lakszoba van."
A fürdőt Mathias Schmidt kútmester tervei alapján klasszicista stílusban alakították át, megtartva a török és barokk épületrészeket. A gőzfürdő Liber 1934-es leírása szerint három medencével, 188 öltözőkabinnal, a kádfürdő hat szalonkáddal és hat szalonkőfürdővel, valamint négy fajansz kádfürdővel, 18 márvány kád- és 20 kőfürdővel működött, vizét jó eredménnyel használták köszvény, csúz, bor- és csontbetegségeknél, fémmérgezéseknél, máj-, lép-, méh- és húgyhólyagbetegségeknél, valamint, a forrásvizet ivókúraként gyomorhurut és alhasi pangások ellen. A második világháborúban súlyosan megrongálódott fürdőt az ötvenes években Pfannl Egon tervei alapján építették újjá.
A termál gőzosztály jelenleg kedd – csütörtök - szombaton hölgyek, hétfő-szerda- pénteken férfiak részére tart nyitva. A törökfürdőben négy különböző hőmérsékletű gyógymedence van, a vendégek szárazlég- és nedvesgőz-kamrát is használhatnak.