november

Tüskevesztő

2007. november 12-én megrendeztük kollégiumunkban a hagyományos Tüskevesztőt. A végzős évfolyam minden tagja előre tudta, hogy minek kell beöltöznie. Első feladatban minden csapat bemutatta műsorát, szellemes jeleneteket, dalocskát és táncot láthattunk. Ezután több feladatban mutatták meg azt, hogy mennyire ismerték meg a kollégiumot, tanáraikat, társaikat. Végezetül karaokezhattak is a csapatok. Nagyon vicces, vidám és jó hangulatban eltöltött estét tudhattunk magunk mögött. Reméljük, mindenki jól érezte magát.

Fülöp Zsófia

Szomatoinfra-diagnosztika előadás
Meghívott előadó: Szacsky Mihály, szomatológus

2007. november 5-én, hétfőn dr. Szacsky Mihály, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora látogatta meg kollégiumunkat, hogy a szomatoinfra-diagnosztikáról tartson előadást, mivel kollégiumunk két jelenlegi és egy volt lakója az előző tanévben erről a diagnosztikai módszerről folytatott kutatást. Ez a módszer egy több mint 20 éves kutatómunka eredménye: könnyebben és gyorsabban lehet vele különböző betegségeket diagnosztizálni, és az egész testet egyszerre lehet vele feltérképezni. Fontos az is, hogy ehhez a módszerhez nem szükséges, hogy az orvos felvágja a beteget. Sok érdekességet tudhattunk meg az új módszerről, ezúton is köszönjük Szacsky professzornak, hogy eljött és megtartotta ezt az előadást. Nagyon hálásak vagyunk Szacsky Mihály tanár úrnak, aki nagy lelkesedéssel vezetett be a szomatológiai kutatásba. Érdekfeszítő előadásában megismertük a témával kapcsolatos fogalmakat, méréseket, és az általa kutatásra, valamint vizsgálatokra használt eszközöket.

Fülöp Zsófia

Filmbemutató (találkozás a rendezővel)

Egy film járóknak. Részletek a film szinopszisából:A sérültek legtöbbje korábban a járóktól elzártan élt, manapság már együtt velük, mégis megdöbbentő közönytől övezve. E közöny mögött pedig - a magyar társadalom általános mentális állapotán túl - a tudatlanság áll. A film a járók szemét kívánja felnyitni, messzemenően kerülve a témából és a nézőpontból következő panaszkodást. Ehelyett szikáran, néhol humorosan, néhol tragikusan követeli azt, ami jár(na) az évente 100 emberrel bővülő sérült társadalomnak.
Nem a sérültek gettójának akolmelegéből üzen a "kintieknek", sőt, minden kockájával egy valódi integráció lehetőségét, megvalósíthatóságát kívánja felmutatni: ahol a sérülteknek nem csak fél százaléka dolgozik, ahol szórakozni, élni lehet a többséggel együtt, ahol gazdag emberi kapcsolatok létezhetnek, nem csak a hospitalizáltság, magány, depresszió.
A korábban is filmesként dolgozó rendező, maga is néhány éve kényszerült kerekesszékbe: "két élete" e filmben kapcsolódik össze. A 75 perces film olyan fiatalokról szól, akik valamilyen baleset következményeként maguk is kerekesszékbe kényszerültek, de teljes életet szeretnének és tudnának élni, ha a többségi társadalom elfogadná őket. Éppen ez a célja Vincze Zoltán filmjének, felhívni a mai fiatal generáció figyelmét arra, hogy egy pillanat műve, és bárki ilyen helyzetbe kerülhet. A filmet látva, engem is megdöbbentett, hogy milyen körülmények között élnek ma Magyarországon a gerincsérültek. "Nyomorékként" kezelik őket, noha nem azok. Meggyőződésem, hogy rengeteget tudunk tőlük tanulni, ezért tartanám nagyon lényegesnek, hogy minél több oktatási intézményben kerüljön vetítésre a film.

Zayzon Ágnes

Névadónk ünnepe (ADY-nap)

2007. november 26-án fél hétkor mindenki izgatottan várakozott a nagytanulóban. Perceken belül kezdődik a játék. Ezen a napon Ady-vetélkedőn vehettünk részt. Névadónk, Ady Endre tiszteletére minden évben megrendezzük az Ady-napot. Az idei azonban más volt mint a többi: először két csapatra lettünk osztva, és egy totót töltöttünk ki Ady Endre életéről. A nyertes csoport tagjai ismét csoportokra oszlottak és ez így ment tovább addig, amíg csak két ember maradt. Ők voltak a győztesek. Nagyon élvezetes és érdekes este volt, köszönjük a 12. évfolyamnak a szervezést.

Fülöp Zsófia