Múzeum

Szépművészeti Múzeum látogatása - Egyiptomi Tárlat

CSOPORTPROGRAM BESZÁMOLÓ (4-ES CSOPORT)
A 4-es csoport szeptemberi közös programja keretében ellátogattunk a Szépművészeti Múzeumba, hogy megtekintsük az Egyiptomi Tárlatot. Ez egy állandó kiállítás, mely ezen a helyszínen 1996-ban nyílt meg, és immár a harmadik azok sorában, amelyek az Egyiptomi Gyűjtemény 1934-ben történt megalapítása óta a múzeumlátogatók számára áttekintést nyújtanak a Nílus-völgy ókori kultúrájáról.
Az itt őrzött mintegy négyezer egyiptomi műtárgy képezi Közép-Európa második legnagyobb Egyiptomi Gyűjteményét. Törzsanyagát az 1907-es egyiptomi ásatásokból származó, Ptolemaiosz kori Gamhud-i és Saruna-i lelet együttes alkotja. A Gyűjteménynek csak egy része kerül bemutatásra, nagyobbik hányada raktári anyagot képez.
A művészi kvalitása ill. történeti fontossága miatt kiemelt jelentőségű emlékek (Imhotep kisplasztika, Sesonk trónörökös szobra, stb.) mellett figyelemre méltóak a későkori egyiptomi vallást és művészetet dokumentáló műtárgyak széles skálája. A Gyűjteményt gazdagítják az 1964-es Abdallah Nirqi-i és az 1983-ban megkezdett thébai ásatásokból származó leletek is. A két teremben az ásatások anyagából válogatott műtárgy együttesek mellett tematikus elrendezésű vitrinekben a szent állatok tiszteletét, a későkori halotti kultuszt, valamint az egyiptomi írásrendszereket dokumentáló emlékek láthatók. A Gyűjtemény kiállított legszebb darabjai kronológiai elrendezésben nyújtanak áttekintést az ókori Egyiptom kultúrájáról; a kezdetektől a római hódításig.
A bejárat mellett található időrendi táblázat segít eligazodni a birodalmi korok és dátumok között. A kiállított tárgyakat szemlélve egyfajta időutazáson vehetünk részt.
A legtöbb kiállított tárgy a fő egyiptomi kultuszok köré csoportosul. A halotti kultuszhoz kapcsolódik a legtöbb elem: a koporsók, múmiák, szolgaszobrok, szent állatok szobrai, halotti szobrok, sztélék, istenek szobrai, az Udzsat-szem mind-mind a túlvilági élet kellékei. Nagyon érdekes és értékes darab például egy krokodil múmia, mely olyan tökéletesen lett bebalzsamozva, hogy hétezer év után is teljesen ép maradt: jól láthatóak a fogai, szemei, pikkelyei. A másik vitrinben lévő kis rongykupacokról első látásra nem találnánk ki, hogy micsodák, de a fölöttük elhelyezett röntgenképeken világosan kivehető egy-egy majom-, kacsa-, vagy macskacsontváz, esetleg szkarabeusz körvonala. Az elhunytat a túlvilágon istenek és istennők szobrai vigyázzák, valamint a szent állatok: a sólyom, a sakál, a macska, a szkarabeusz; mindennapi kényelméről pedig sok-sok szolgaszobor gondoskodik. Mindezeket és a múmiát ember alakú koporsóba helyezték, mely külső és belső oldala is aprólékosan díszített, festett (rangtól függően). A falakon látható leírás a mumifikálás fortélyaiba avat be.
A nap-kultusz elemeit is megfigyelhetjük a használati- és dísztárgyakon: borjú-, macska- és istenszobrok láthatóak napkoronggal a fejükön.
Az ékszerek és egyéb dísztárgyak legtöbbje aranyból készült, ezeken megcsodálhatjuk az egyiptomiak precíz fémművészetét. Az aprólékosság és pontosság megjelenik a kőmegmunkálásban is: egy kőlapon az egyiptomi himnusz szövege olvasható olyan szabályosan kivésett hieroglifákkal, amilyet a mai eszközökkel is nehéz lenne elkészíteni. A himnusz szövege így szólt:
"Adassék dicsőség álomnak, hódolat az istenek urának, a testőrség urának, a testőrség parancsnoka, az igazhangú Noferhaut által. Ő így szól: légy üdvözölve istenek ura, Thébai Ámon-Ré. Üdvözlégy mezőiden, neked örvend zsenge növényzete minden tiszta térségeden, minden pompázatos virányodon. Hozzád jöttem, hogy dicsérjem jóságodat, hisz te adod az emberek irántam való örök szeretetét."
Időutazásunk végéhez közeledve papiruszrészleteket figyelhetünk meg, melyeken szépen rajzolt hieroglifák sorait olvashatunk. Gondoljunk bele: ez az ősi anyag több, mint ötezer éves; ennek a csodálatos kultúrának a képviselője ugyanígy lejegyezte gondolatait, mint mi most, és tollának vonásai mindmáig lenyűgöznek minket. Ezt látva talán egy morzsáját megérthetjük ennek az ősi civilizációnak.
A múzeumból kilépve azonban lehet, hogy vegyes érzelmekkel távozunk. Tény, hogy ez a tárlat csak ezreléke az ókori Egyiptom hagyatékának, és ez jól is van így. Hiszen az ilyen nemzeti kincseknek a hazájukban van a helyük. De vajon hova kell utaznunk, hogy e mesés és gazdag kultúra átfogóbb kiállítását láthassuk? Nem biztos, hogy Egyiptomba.

Jenei Larina