Év madara

Rövid ismertető az” Év fája, az év madara” akcióról

1996 óta egy Németországból indult mozgalom hatására hazánkban is minden évben megrendezésre kerül az év fája és madara választás. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító hazai erdőkben élő gyönyörű fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet.

A hagyományoknak megfelelően 2008-ban is a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Növénytani és Természetvédelmi Intézete által összehívott kuratórium választotta ki az „év fáját”, ezúttal a törékeny fűzt, a múzsák szent fáját.

2008-ban az év madaráról a hagyományoktól eltérően nem egy testület döntött a beérkezett javaslatok alapján, hanem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapját felkereső látogatók választották azt meg. A legtöbb szavazatot 2008-ban a kanalas gém kapta.

A több mint egy évtizede tartó kezdeményezés jó alkalom arra, hogy az adott évben az illető fafajról, illetve madárról ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg, és kicsit közelebb hozzák hozzánk a kevésbé ismert fajokat, hiszen közös felelősségünk a jövő generációjának környezettudatosságra nevelése.

ÉV MADARA 2008 – KANALASGÉM (Platalea leucorodia)

A kanalas gém rendszertanilag az íbiszfélékhez tartozik, nevét kanálszerűen kiszélesedő csőréről kapta. Magyar nevével ellentétben nem a gémekkel, hanem a gólyákkal rokon madár. A kanalas gém fehér tollazatú, de nászruhában begyén a tollak színe narancsosabbra vált, a csőr kiszélesedő vége, és csupasz torka is sárgás, narancssárgás színekben játszik. Fején nászidőszakban a meghosszabbodott tarkótollak kisebb üstököt alkotnak. Hosszú csőre kiszélesedett kanálra emlékeztet, innen ered neve. Testhossza 80-90 cm, szárnyfesztávolsága 110-130 cm.

Elterjedési területe

Európától kelet felé Közép- és Kelet-Ázsián keresztül a Japán-tengerig húzódik. Emellett a Hindusztáni-félszigeten és Észak-Afrikában is él. Magyarországon a Hortobágyon, a Kiskunságban, a Tisza-tónál, a Balatonnál, a Fertő-melléken és egyes morotvatavakon vannak állományai. A kanalas gém hazánkban nádasok, mocsarak, halastavak, fűzbokros árterületek fészkelő madara, gyakran más gémfajok társaságában költ. Kolóniában él. Fészkét gallyakból, nádból építi. Tavasszal, általában 3-4 hófehér tojást rak. Mindkét öreg részt vesz a kotlásban (kb. 3 hét), és a fiókák nevelésében. Amikor a fiókák 3-4 hetesek, a fészekből szétmászkálnak. A gémtelepről kb. 7-8 hetes korukban repülnek ki. Nyár vége kezdenek elvándorolni, de egyes példányok egészen a fagy beálltáig jelen vannak a vizes élőhelyeken. A kanalas gémek táplálkozásukat csak a sekély vizekben tudják folytatni, amikor csőrüket nyitva tartják, fejükkel jobbra-balra kaszálnak.

A kanalas gém védelme

Magyarország európai viszonylatban "kanalasgém-nagyhatalomnak" számít 1100-1300 páros fészkelő-állományával. Világállománya azonban sajnálatos módon drasztikusan megfogyatkozott, és több európai országból kipusztult ez a faj. Európában, hazánk mellett Spanyolországban, Hollandiában, Romániában és Oroszországban fordul elő. A kanalas gém fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. A madárvédelmi irányelv I. mellékletén szerepel a faj, tehát a tagországoknak különleges madárvédelmi területeket kell kijelölniük a faj számára.

A kanalas gémek sérülékenységének egyik oka, hogy táplálkozásukat csak nagyon speciális vízmélység mellett tudják végezni. A globális felmelegedés veszélyezteti hazai állományát, mert sok kisebb vizünk eltűnését, korai kiszáradását okozhatja. A kanalas gémeket a belvizek megőrzésével, fontos fészkelő helyeiknél átgondoltan végzett természetvédelmi célú árasztásokkal, és az árasztásokba őshonos apróhalak telepítésével lehet segíteni. A faj sérülékenységét növeli, hogy a telet a Földközi-tenger mellékén tölti, így hatékony védelme csak nemzetközi összefogással lehetséges. Ennek megalapozását szolgálja az a nemzetközi koordinálással végzett színes gyűrűzési projekt.

Forrás: Pigniczki Csaba, www.wikipedia.org

Fényképek: Imre Tamás és Turóczi Tiborc