Pasarét

Az addigi Zsírdombból és Disznórétből egyesített terület 1847-ben kapta a Pasarét nevet Döbrentei Gábor javaslatára. Kutatásai alapján az utolsó budai pasa Abdurrahman emlékének szánta, aki hősi harcban esett el a vár védelmében a visszafoglaláskor 1686-ban. Továbbá azt várta, hogy a név mindig emlékeztetni fog arra, hogy hova vezet, amikor az ország nagyjai pártoskodnak. Valószínűleg egy német katonai térkép vezette félre, melyen a külterületeket kérdezve a helyi rác lakosság bediktálta a terület általa használt nevét. Ez pasa volt, ami lápos, zsombékos területet jelent. A kérdezők melléírták németül is, amit láttak: Ried (azaz: rét). E térkép láttán juthatott eszébe Döbrenteinek a Pasa Ried olvasásakor a Pasarét javaslat, amelyet Buda közgyűlése az említett pasára történő utalással elfogadott.
Városrészként az alábbi határok között jegyezték be 1990-ben: Szajkó (Szerb Antal) utca - Páfrányliget utca - Csalán utca - Battai út - Cirok utca - Pasaréti út - Radna utca - Hermann Ottó utca - Lórántffy Zsuzsanna utca és lépcső - Szilágyi Erzsébet fasor - Hűvösvölgyi út a Szerb Antal utcáig.
1896-ban kezdődött meg beépülése, amikor is egy bankhivatalnokokból álló társulat felismerte a helyzetet, amit a Zugligetig járó villamosjárat teremtett, és családiház-telep létesítésére kért engedélyt a Fővárosi Közmunkák Tanácsától, melyet meg is kapott. A területen azonban villanegyedet létesített.