Csatárka

A Látó-hegy délkeleti oldalán terül el. Pápa Dénes: Budai útikalauzában (Bp. 1982.) nevének eredetét a szomszédos Törökvészhez hasonlóan Budavár 1686-os felszabadító ostromának eseményeivel hozza kapcsolatba. A dűlőnév eredetéről a Budapest lexikon is hasonlóan ír. Ifjabb Palugyai Lajos (Buda-Pest szabad királyi városok leírása c. munkájában) 1852-ben megemlíti, hogy ellentétben más dűlőnevekkel, amelyet 1847-ben átkereszteltek, itt alig volt eltérés a korábbi névhez képest. Csatárkát ugyanis addig Csatárka néven ismerték. Nagy Zoltán a Földrajzi nevek etimológiai szótárában megemlíti a Zala megyei Csatár községnév kapcsán, hogy él egy feltételezés, mely szerint a középkori magyar nyelvben használatos volt egy csatár hangtestű és pajzsgyártó, fegyverkészítő értelemmel bíró szláv jövevényszavunk. Ez azonban nincs kellően bizonyítva. Kénytelenek vagyunk hát Döbrenteiék érvanyagát figyelembe venni. A Csatárka a felmentési kísérlet török lovasai ellen harcot folytató vitézeknek állít nevében is emléket. A Csatárka-dűlő parcellázása és nagyarányú építkezései 1933-ban kezdődtek.
Határai: Látóhegyi út a Görgényi úttól - Glück Frigyes út - Verecke lépcső - Verecke út - Szalamandra út - Zöldkert utca - Csatárka út - Törökvész út a Látóhegyi útig