Szemlőhegyi barlang

A Szemlő-hegyi-barlang feltárása, kutatása és kiépítése 1930 őszén egy, a Zöldmáli út mellett fekvő telken a mai Barlang utca 10. számú telken kőfejtés közben szűk, mélybe vezető nyílásra bukkantak. Miklóssy Géza gyógyszerész, a telek tulajdonosa értesítette a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületet (BETE) barlangkutatóit, akik Sebő Károly és Futó András személyében szeptember 15-én kötelekkel és lámpákkal felszerelve kivonultak a helyszínre. A szűk nyílást néhány nagyobb kő kiemelésével kitágítva leereszkedtek a függőleges, majd meredeken lejtő, nagyon szép oldási formákban gazdag, csőszerű járatba (melyet később találóan Őrvény-folyósónak neveztek el). A folyosó végül bezárult. Szeptember 20-án Kessler Hubert és Futó András újból kiszállt a helyszínre, s az elszűkülő, eltömődött rész kibontásával előbb az egyedülálló képződményekkel teli Rózsalugasba, majd a nagy méretű, Óriás-folyosóba és a Hosszú-folyosó egy részébe is sikerült bejutniuk. A következő napokban azután a Hosszú-folyosó további szakaszait elzáró igen szűk nyíláson, a Tű-fokán sikerült a vékony termetű Szekula Máriának áthatolnia és új részeket bejárnia. Beszámolója alapján aztán a Tű-foka alatt "kényelmesebb" átjárót bontottak. Nemsokára dr. Kadie Ottokár, a Földtani Intézet Főgeológusa, Magyar Barlangkutató Társulat főtitkára is felkereste a barlangot, és elvégezte első tudományos vizsgálatát, felmérését. Ekkor derült fény arra, hogy a falakat a hazai barlangokban nem látott mértékben borító kőrózsák, borsókövek anyaga nem a cseppkövekből ismert kalcit, hanem aragonit borítja, mely a melegvízből válik ki. Ez, valamint a gipszkristályok jelenléte bizonyította a barlang hévizes eredetét. Kadie és még sokan mások is, már akkor szorgalmazták a páratlan természeti érték idegenforgalmi kiépítését a hazai és külföldi látogatók számára. A megvalósulásra azonban több mint 50 évet kellett várni.
A barlangot még a felfedezést követő időkben a barlangkutatók, Miklóssy Géza tulajdonos támogatásával, veszély nélkül járhatóvá tették, a szűkületeket átvésték, az omladékot, kőtörmeléket elegyengették, a nehezebb helyeken létrákat helyeztek el. Ezek természetesen csak a kutatók, szakemberek számára tették lehetővé a barlang bejáratását. Mire az anyagi feltételek is meglettek volna az idegenforgalmi kiépítésre, tulajdonjogi problémák merültek fel. Mire ez az akadály is elhárult, közbeszólt a második világháború, mely meghiúsította a kiépítési munkák megkezdését. A világháborút követő gazdátlanságot ez a barlang is megsínylette, sok szép képződménnyel lett szegényebb. Később a Kinizsi Természetbarát Egyesület barlangkutató szakosztálya vette gondozásba, a bejáratot lezárták, és újabb barlangrészek után kezdtek kutatni. Fáradozásukat siker koronázta, Palánkai János vezetésével 1958-ban az Óriás-folyosó délnyugati végén, annak felső, omladékos részét átbontva 280 m összhosszúságú, érintetlen, főleg gipszképződményedben gazdag szakaszt fedeztek fel. A később Kadie-szakasznak nevezett rész bejárata 20 év múlva ismét beomlott, látogathatatlanná vált, s csak a barlang kiépítése során bontották és ácsolták ki az omladékot. Ugyancsak e barlangkutató csoport tagjai végezték el Horváth János vezetésével 1961-62-ben a barlang igen pontos felmérését, és ennek alapján 1:100 méretarányú térképet is készítettek, mely a későbbi kiépítés alapjául is szolgált. A barlangkutató csoport 1973-ban - akkor már Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Barlangkutató Szakosztálya néven - az Agyagos terem folytatásában 80 m hosszú járatszakaszt tárt fel. A barlang idegenforgalmi kiépítésének gondolata a háború után újból felmerült. Tulajdonjogi viták miatt és vállalkozó intézmény hiányában azonban csak a hetvenes években került komolyan szóba a megnyitás, amikor az 1961-ben megalakult Országos Természetvédelmi Hivatal, a védett barlangok gazdája vette kézbe a kérdést. A tervek elkészülte után 1974-ben megkezdődtek a kiviteli munkák. Először a Barlang u. 10. sz. telekről, az eredeti bejárattól 20 méterre, 4.5 m átmérőjű, 45 m liftaknát mélyítettek, amelyeknek alsó vége a Hosszú-folyosó mellé ért le és azzal két rövid mesterséges táró köti össze. (A tervek szerint a barlang végigjárása után a látogatókat innen lift szállította volna a felszínre, s a felvonóépület tetejéről a város panorámájában gyönyörködhettek volna.
A felvonóépület azonban egyelőre nem épült meg.) Ezt követően a Pusztaszeri út és a Felső Zöldmáli út sarkáról 60 m hosszú lejtős tárót hajtottak a barlang Ferencvárosi termébe, ill. onnan rövid tárót a Hosszú-folyosó északkeleti végébe, majd megkezdték a barlang belső szakaszainak (Óriás-folyosó és Hosszú-folyosó) kiépítését betonjárdák, lépcsők létesítésével. A Hosszú-folyosó egy részét a járattalpat kitöltő agyagréteg eltávolításával tették járhatóvá. Sok helyen kellett a látogatók biztonsága érdekében az esetleges kőzetomlások ellen betonpilléreket, támfalakat beépíteni, ill. kőzetbiztosításokat elvégezni. Végül elkészült a barlang elektromos hálózata és világítása is. Ezeknek a munkáknak a zöme 1980-ban befejeződött, a Pusztaszeri úton létesítendő fogadóépület azonban csak 1985-ben készült el. Az épület a sziklás hegyoldalba van belesüllyesztve, belőle közvetlenül jutunk be a barlangba. Az üzemeltetést biztosító irodákon, raktárakon stb., kívül vetítő és kiállító terem kapott helyet az épületben. A barlang és kapcsolódó létesítményeinek ünnepélyes megnyitására 1986. október 23-án került sor. A barlangban ma is folynak a kutatások. A Hosszú-folyosóval párhuzamosan, de magasabb szinten húzódó ún.
Agyagos-szakaszba a liftaknán keresztül is bejutottak. Ez elősegítette a könnyű anyagszállítást, s ennek révén több száz köbméter anyagot távolítottak el. Nagy méretű járatok nyíltak meg, amelyeket szép képződmények is díszítenek. Az 1980-as években kezdődött az a klimatológiai vizsgálatsorozat, melynek kedvező eredménye tette lehetővé a barlangterápia megkezdését 1990-ben. A barlang magas páratartalmú, pormentes levegője egyéb tényezőkkel együtt, kedvező hatású a bronchitiszes, asztmás megbetegedésekre.

(A Szemlő-hegyi - barlang címe: 1025 Budapest, II. ker. Pusztaszeri út 35. Telefonszám: 06-1-325-6001)