Gül Baba türbéje

A Gül Baba türbéjének története

A Gül Baba türbe egy szabadon álló, nyolcszögletű törökkori sírkápolna, U alakban elhelyezkedő eklektikus villaépülettel körülvéve. A sírkápolna névadója Gül Baba a bektási rend tagja harcos dervis volt. Gül Baba öreg korában részt vett Budavár 1541. évi elfoglalásában, de röviddel ezután, 1541. szeptember 2-án, a Nagyboldogasszony templomból alakított mecsetben, a város elfoglalásáért tartott hálaadó istentisztelet közben meghalt. Halála után Mahomet budai pasa - aki 1543 és 1548 között volt Budán helytartó - sírja felett türbét, azaz sírkápolnát emeltetett. A XVI. században nagyobb kolostor épült a türbe mellé, amely Gül Baba tekkeszi néven volt ismert. Evlia Cselebi török világutazó 1663-ban járt e kolostorban, s a türbe falára három kis verset írt fel. Buda visszafoglalása után 1690-ben, keresztény kápolnává alakították át, sokáig a jezsuiták használták, s csak a rend feloszlása után került magánkézbe. Kápolnává való átalakítása során az oldalfalain nyíló törökkori ablakokat részben befalazták és barokk ökörszemablakokká alakították át. A XIX. sz. eleje óta ismét felkeresték a sírt a mohamedán zarándokok, s az első évtizedekben újra kultuszhellyé vált. A török kormány 1885-ben Grill Lajos építőmesterrel rendbe hozatta. A Műemlékek Országos Bizottsága az első világháború idején műemlékké nyilvánította. 1914 és 1916 között Möller István renoválta. - 1943-ban a Műemlékek Országos Bizottsága Lux Géza tervei szerint restauráltatta. A türbe nyolcszögalaprajzú épülete faragott kváderkövekből épült, mind a nyolc oldalán egyszerű faltükrök tagolják, s minden második oldalán egy török ablakból átalakított barokk ökörszem-ablak nyílik. Bejárata a keleti oldalon van. Az épület kupolája felett faszerkezetű tetőszék emelkedik kis, nyolcszögű laternával, zsindelyfedéssel. A fedélszék valószínűleg a barokk átalakítás során került rá. Belső oldalfalain szamárhátíves téglaívek futnak körül, közöttük háromszögű csegelyek alkotnak átmenetet a félgömbkupolába.