Növényvilág

Amire a kertünkben igazán büszkék lehetünk

Egy botanikai ritkaság. Csavart szomorú akácnak hívják azt a fát, ami a kerületünkben egyedülállónak mondható. Pontosabban viszonylag egyedülállónak, mert a szomszédos kertekben fellelhető ebből a fajtából még kettő. Feltehetően ennek az a magyarázata, hogy régen egy udvarba ültették ezt a 3 különleges fát, azonban később felosztották kisebb telkekre ezt a területet s így ezen ritka növények egymástól külön élték tovább életüket. Furcsa s egyben ez adja meg jelentőségüket is, hogy hogyan kerülhettek ide. Hiszen mint tudjuk az akác, mint fafajta az Alföldön, főként a Duna-Tisza közén honos, ahol az emberek a homok megkötésére használták annak idején. Nagy igényekkel nem rendelkező s nem igazán díszkertekbe illő fajtáról van szó. S innen a dolog pikantériája, hogy a kertünkben található akác ráadásul nem is a mindennapi, megszokottak közé tartozik. Ugyanis, ha ránéz az ember, azonnal szembeötlik a hasonlóság a szomorúfűzzel. Törzse nem túl magas, ágai összecsavarodva hullanak a földre. Rendkívül érdekes képet nyújt a szemlélőnek. 10 évvel ezelőtt egy szomszéd néni hívta föl rá az Igazgató Úr figyelmét.
S hogy ki ültethette, s hogy honnan származik pontosan, arról sajnos semmi pontos információnk nincs. Mindenesetre nagyon büszkék vagyunk, hogy a kerületben egy ilyen egyedülálló növénnyel dicsekedhetünk, ami a mi kollégiumunk kertjében van.
A felmérések szerint a lakosság nagyobb része egy,,élhető" várost szeretne, ami a humánökológiai szempontok előtérbe kerülését jelenti.
A cél elérését nagyban segítené, ha a még meglévő aktív zöldterületeket megvédenénk, mert az emberi beavatkozás, az ipari- és településfejlesztés, az infrastruktúra hiánya a főváros számára a főváros számára nélkülözhetetlen természeti értékeket egyre csökkenti.
Botanikusok felmérése szerint Budapest környékének több mint 1300 növényfajából az utóbbi száz év alatt több mint 100 faj kipusztult, s további 80 faj veszélyeztetett..
Az utóbbi harminc évben például a II., III. és XII. kerületben egyharmadával csökkent a beépítések következtében a zöldterületek nagysága, és az eredeti növények fajszáma mintegy 3-4%-kal lett kevesebb. A nagy tömegek által felkeresett helyeken a taposás következtében nemcsak a vegetáció károsodik, hanem sok esetben a talaj erodálódása is megindul (például Tündérszikla környéke a XII. kerületben).

II. kerület/Budai császárfa

A Kínából származó császárfa közepes termetű, lombhullató fa. Fény- és melegigényes. Trombita alakú lila virágai nagy kúpos bugában nyílnak. Hazánkban díszfának ültetik. A Mechwart téri példány a főváros legidősebb császárfája, 1957 óta védett.

II. kerület/Budenz úti akácfa (Budenz út 11. sz. előtt)

Az Észak-Amerikából származó fehér akácot 1710 óta ültetik hazánkban, ma már teljesen meghonosodott. Összes erdőterületünk 16,3%-át akácosok alkotják. Virágai fehérek, illatosak, mézben gazdagok. Fája kemény, rugalmas, kedvelt ipari fa. Nyersen is jól tüzelhető. Ezt a fát méretei miatt 1977-ben nyilvánították védetté. Törzsének körmérete 1,5 m. Az elmúlt években egészségi állapota annyira megromlott, hogy balesetveszélyessé vált. Fenntartása csak komolyabb műszaki létesítmény remélhető.

II. kerület/Apáthy-szikla

A főváros egyik legszebb alakzatú dolomitképződménye az Apáthy-szikla. A változatos képződmények között kőfülkéket, változatos felszíni karsztformákat találunk. A karsztosodást előidéző hideg víz oldó és vájó munkája mellett - amit az egész területen jól látni -, a hévizek oldó, de egyúttal ásványokat, kőzeteket is létrehozó tevékenysége szembetűnő. A dolomit sárga-vörös színeződése is hévforrás nyomát jelzi. A sétaút melletti kőkapu környékén a sárgásbarna barlangi anyagot, illetve a terra rossát - vörös agyagot - tanulmányozhatjuk. A terra rossa a mészkő elmállása folytán keletkezik. Védendő növénytársulásai a nyílt és zárt dolomit sziklagyepek és a sajmeggyes karsztbokorerdő. Az északi meredek lejtők jellegzetes faja a kárpáti bennszülött budai nyúlfarkfú, mely már csak a budai hegyek néhány pontján található meg. A szikláról szép kilátás nyílik a városra is.

II. kerület/Balogh Ádám úti földtani képződmények

A Rózsadomb sűrűn beépített lakóövezetében megmaradt, egyhektáros területen különböző dolomitformákat figyelhetünk meg. A triász és eocén kori földtani képződmények titkát a szép hévizes kőzetváltozások adják.