tavasz

ADY ENDRE: TAVASZT VÁR A FALU

Pufók felhők, dalos fuvalmak.
Foltos fény-mezők a mezőkön.
Kínok a szívben. Ő jön, ő jön,
A szent Tavasz. Ideragyognak
Messze szívek és messze faluk.
Múltból az ember s szántott kertből
Kukacot kapar a tyúk.
 
Hát jönni fog megintlen újra:
Újra uszítva, hitegetve?
Ősz lesz megint. Kinek van kedve
Ezt az ügyet végigcsinálni?
Hiszen a vágy már születve fut:
Télből az ember a halálba
S tyúk-ólba szalad a tyúk.